Klímaszörnyek: 6. Fejezet – TOXIKUS BOSSZÚÁLLÓK

Hulladékkezelés a filmben – és a szennyfilmben


A „Toxikus bosszúállók” fejezet olyan filmeket mutat be, amelyeknek a szörnyei valamilyen módon a hulladéktermelés és a nem-megfelelő hulladékfeldolgozás által jelentett ökológiai problémákat jelenítik meg. Ez a kérdés több animációs filmben is fókuszba került a 21. században (többek közt az Oscar-díjas Wall-e is ilyen), az élőszereplős játékfilmekben azonban még akkor is inkább ürügyként vagy szimbolikusan nyúlnak a szemét témájához, ha nyíltan tematizálják azt. A szenny és a piszok többnyire a morális lealacsonyodást és/vagy a társadalmi marginalizációt jelzi; a Csillagok háborújában sem véletlenül éppen egy szemétledobóban rejtőznek el a birodalomra veszélyt jelentő forradalmárok.

 

A Csillagok háborújában a birodalom ellenségei értelemszerűen a szeméttárolóban kötnek ki – mint a „társadalmi test” működésére veszélyes elemek.

De vajon a szemét morális jelentése mennyire függetleníthető az ökoszisztémákban betöltött valós funkciójától?

A fejezetben részletesen vizsgált filmek azt sugallják, hogy az összefüggés nemcsak szorosabb, de komplexebb is, mint első pillantásra gondolnánk. A toxikus bosszúálló (1984) filmnarratívája például, amely egy szerencsétlen flótás üldöztetését meséli el, mind biológiai, mint pszichológiai értelemben azt demonstrálja, hogy a salakanyag hogyan alakul méreggé (ahogyan az a helytelen hulladékfeldolgozó módszerek miatt oly gyakran megtörténik a fizikai értelemben). A „szörnnyé válás” története itt nem pusztán a szennyező anyagok által okozott biológiai károkat, hanem a gyengébbek gátlástalan bántalmazása során felhalmazodó düh kitörésének a következményeit is érzékelteti.

 

A toxikus bosszúállóban (1984) Melvin a város hőse lesz, és végül szerelemre talál.

A fejezet utolsó része a 2018-19 közt sugárzott Köpeny és Tőr című szuperhőssorozat elemzésével azt igyekszik demonstrálni, hogy a látszat ellenére a probléma itt is hasonló: a narratívában megjelenített energiatermelő telep felrobbanása egyszerre szolgál a klímakatasztrófa metonímiájaként és a cég üzemeltetői által eltiport kisemberekben felgyülemlő feszültség „kirobbanásának” a megjelenítéseként, minek következtében a szennyezés itt (is) a „pharmakon” fogalmát idézi. Vagyis méreg és gyógyszer egyszerre – már amennyiben a felgyülemlő társadalmi feszültség a mérgező rendszer megváltoztatásának a katalizátoraként is szolgálhat.

 

A Köpeny és Tőr sorozat (2018-9) címszereplői.